Kezeslábas

Oldalam, ahol "gyerekes dolgok" olvashatók : https://www.facebook.com/gyerekesdolgok/

A válaszom egy határozott és vidám igen.

Jómagam Magyarországon Csíki Mariann által kialakított Jóga Móka  [kattints a linkre] rendszert sajátítottam el, amely előtérbe helyezi a gyermek életkori sajátosságait, a játékos,  kreativitást elősegítő ászanákat, az érzelmi biztonság megszerzését.

A gyermekjóga megtanítja

- Hogyan őrizzék meg a gyermekek nyitottságukat, befogadóképességüket
- Hogyan érzékeljék teljességében a világot
- Hogyan kezeljék félelmeiket, szorongásaikat
- Hogyan vezessék le indulataikat, agresszivitásukat
- Hogyan teremtsenek kapcsolatokat
- Hogyan építsék ki belső világukat

Az órák felépítése (45 perc):
- Köszöntés
- Masszírozás/bemelegítés
- Ászanák, testtartások (differenciáltan, célzottan a konkrét problémákra)
- Relaxáció- Légzőgyakorlatok
- Figyelem összpontosító gyakorlatok
- Játék

Korosztályok
OVI JÓGA: 3-6 éves korig
Játékos módon, egy mesekereten belül vidáman és könnyedén játszva sajátítják el a jóga elemeit a kicsik.

SULI JÓGA: 7-12 éves korig
Játékosan, ám céltudatosan sajátítják el a gyermekek a jóga gyakorlatait. Több figyelmet szentelve a feszültségoldásra, a koncentráció - és egyensúlyérzék, a figyelmi funkciók fejlesztésére, hogy a gyermekek az iskolában való feladatokat könnyedén ellássák.
A gyermek csak olyan dolgokat tud hatékonyan megtanulni és megvalósítani, amihez élményalapja van. Az eredményesség szempontjából fontos, hogy készség szintjén sajátítsa el a gyermekjóga gyakorlatait. Ehhez nélkülözhetetlenek a dráma elemei. A drámajáték egyik fő eleme a mozgás, ami a természetből ered. Összegezve tehát a gyermekjóga minden eleme drámajáték, amelynek forrása maga az élet.

A gyakorlás egy mesére, egy történetre épül, (főleg az ovis korosztálynál) amelyben a gyermekek az aktív szereplők. Tisztaságukból és életkoruk sajátosságaiból fakadóan, könnyedén elvarázsolják magukat, és teljes odaadással olvadnak bele az adott szerepekbe.

Állatokat és növényeket utánozva a jóga gyakorlása élvezetessé válik számukra. Amikor megtapasztalják saját testük irányítását és a feszültségoldás élményét, a gyakorlatok alkalmazása természetessé válik (több szülő számolt már be arról, hogy gyermeke a nap bármely időpontjában jógagyakorlatokban játszik, eszik, alszik).

Sokan tapasztaljuk, és tudjuk, hogy a harmóniát, a boldogságot, az életörömöt és a minőségi életet nem kívülről kapjuk, hanem belső világunkban találjuk meg, magunknak kell megteremtenünk. De nem elég, ha mi jövünk rá, a legnagyobb dolog a gyermeket is rávezetni erre, és megmutatni, hogyan találhatnak rá saját útjukra.

Az ősi jógarendszerek sok olyan mozgásformát, gyakorlatot használnak, melyek belső világunk megismerését szolgálják, segítik.
Amikor a gyermek jógázik a testi, a lelki és a szellemi élete is egységben van önmagával: ez által építi saját jellemét.

Végezetül egy kis előadás a gyermekjógáról

“… aki jól mozog, tisztán beszél.

És aki tisztán beszél,

az erősen gondolkodik…” Vekerdy Tamás

 Kedves Szülők!

Gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, mozgásterapeuta és természetesen szívem csücskében még mindig óvónéni vagyok.

Előszóban nagyon fontosnak tartom elmondani amit vezetőterapeutáimtól megtanultam, az ALAPOZÓ TERÁPIA nem ÜZLET, nem cirkuszi látványosság, hanem egy komoly fejlesztési lehetőség.

http://www.alapozoterapiak.hu/

Ne engedjék hogy gyermekeiket és Önöket csupán anyagi haszon reméléséből, szakmai alapot kizárólag tetszetős, látszólagos formalitásokban érintve, félre tájékoztassák és ezzel kárt okozzanak gyermekük fejlődésében.

Keressenek valódi fejlesztőházakat, ehhez segítséget nyújt ha a terápiák honlapján felhívják a vezetőterapeutákat. Ne érjék be ennél kevesebbel, mert a gyermekükről van szó. Miért is fontos ez az alábbi videókban elmondom.

Idegrendszer fejlesztése mozgással II.

Idegrendszer fejlesztése mozgással III.

Alapozó fejlesztést tartok.

Állapotfelmérésre és fejlesztésre jelentkezhetnek be hozzám.

Evvel kapcsolatban emailben is megkereshetnek és várom kérdéseiket:

katalizator.alap@gmail.com

Fejlesztés vagy Terápia ez itt a kérdés!

Előszóban – Részlet az Alapozó Terápiák Alapítvány honlapjáról, amit nagyon fontosnak vélek tudatni minden szülővel:

“

Fejlesztés

A fejlesztendő gyermeklétszám nem körülírt, egy és húsz között bármennyi lehet.

A gyermeket a fejlesztésekhez előírt vizsgálattal fel kell mérnie.

A fejlesztő magáért a csoportmunkáért vállal felelősséget, mint egy osztályfőnök az osztályáért, ezért néha egyéni figyelemre is sor kerülhet szükség szerint, de nem hosszan tartóan, mint cél. Felfedezhet csoportjában olyan gyermeket, akinek a fejlesztés kevés, további vizsgálatok ill. terápia szükséges.

A négy oldalas Kórelőzménylapot kell használnia, azt a szülő tölti ki. (a rövid Kórelőzménylap csak szűréshez használandó!) Nem kell használnia a Teljes Vizsgálatot, hanem a Vizsgálat Fejlesztőknek részt, melyet a tanfolyamon tanítunk. Minden gyakorlatot tudnia kell, de csak azt kell tanítania, amit a tanfolyamon fejlesztőknek javaslunk.

A szűrésről és a fejlesztésről a szülőt tájékoztatni kell még a szűrés megkezdése előtt.

A fejlesztés kezdetekor a vizsgálat után rövid összefoglaló véleményt köteles írni, szükség esetén kiadni.

Heti 2×1 óra azaz 2 x 60 perc!!! már Alapozó Fejlesztésnek számít, ennél kevesebb nem!

Kérjük a szülőket és hallgatóinkat ennek tudomásulvételére és betartására!

Ha a fejlesztő úgy gondolja, hogy kompetencia határait nem tudja tartani, segítségért fordulhat az Alapítvány vezető terapeutáihoz.

Terápia

A terapeuta behatárolt csoportlétszámmal dolgozik (5-6 gyerek/csoport), mert minden gyerekért egyénileg vállal felelősséget annak haladásában, ez nagyobb létszámmal nem lehetséges. Felelőssége van a szülőkkel és a pedagógusokkal való kapcsolattartásban.

A terápiás idő hetente 3×2 óra, esetleg 2×2 óra, de ennél nem kevesebb! Speciális esetekben naponta folyik terápia vagy/és egyéni terápiát ad szükség szerint.

Felelőssége van a terápiás regresszió során a szülővel való szoros együttműködésben.

A Teljes Vizsgálati Lapot használja – részletekben is végezhet felmérést. A terápia kezdetekor köteles a gyermekről összefoglaló véleményt írni és szükség esetén kiadni. A négy oldalas Kórelőzménylapot tölteti ki a szülővel, valamit a Tünetfelmérő lapot is. Ha anyanyelvi megítélés nem kompetenciája, a gyereket kiegészítő vizsgálatokra küldi. Legalább évente egyszer kontrollfelmérést rögzít. A kezdeti vizsgálat és a kontrollvizsgálat eredményéről a szülőt írásban kell tájékoztatni. Bizonyos feltételek mellett – Tanfolyamon tanítjuk – ajánlott terápiás szerződést kötni szóban. Javasolt szükség esetén a próbaidő megajánlása.

Az Alapozó Terápia minden területének minden gyakorlatán tudnia kell a gyereket végigvezetni. Ha régebben végzett, köteles az új területeken továbbképezni magát. Terápiás munkájának kezdetén, vagy a munka során felmerülő probléma esetén kötelező az Alapítvány vezető terapeutáira való támaszkodás. Kompetenciáját – főleg orvosi kérdésekben – nem lépheti át, ekkor az Alapítvány vezetőjéhez kell fordulnia.

Tehát a fejlesztő főleg a csoportra figyel, a terapeuta az egyes gyermekekre a csoportban és a csoportmunkában az egyes gyermekekre.

A hallgatók aláírt eskütétele

Minden erőmmel és tudásommal azon vagyok, hogy emberileg és szakmailag mindent megtegyek a gyermek maximális fejlődése érdekében!”…

Egy neves agykutatónk vizsgálatából;

Dr. Hámori József agykutató (1976)

„Aki koordináltan tud mozogni, az fegyelmezettebben

gondolkodik, minthogy bonyolult és megfelelően

adagolt mozgássorozatok kialakítása és

automatizálása mintegy visszahatásként vagy az agy

fejlődésének kritikus periódusában történt működés

megerősítéseként fejlesztik a központi idegrendszer

nem szorosan a mozgáskoordinációval kapcsolatos

működését is.”

Részlet az ALAPOZÓ TERÁPIÁK ALAPÍTVÁNY honlapjáról:

“1991-ben Munkacsoportként, majd 1996 óta Alapítványként, 1998 óta közhasznú alapítványként működünk. Kezdetben célunk a beszédproblémás, olvasás és írásproblémás gyermekek fejlesztése, megsegítése volt. Később kiderült a szakirodalom alapján számunkra, hogy az anyanyelvi fejlődés és jó működés összefügg gyermekeink 70%-nál mozgásfejlődésükkel, mozgásügyességükkel, és ha a mozgásfejlesztéssel kötjük össze a beszéd vagy olvasásfejlesztést, sokkal komolyabb eredményt érünk el.

A fejlesztés ill. terápia azóta maga is sokat fejlődött: vizsgálat és előzmények kérdezése után a gyerekeket vagy fejlesztésbe, vagy terápiába állítjuk be, mely az alapmozgás-ügyesség javításán keresztül igen magas mozgáskultúrához vezető gyakorlatokhoz juttatja el. Ezért fejlesztésünk-terápiánk a csak mozgásügyetlenségben szenvedő gyermekek számára is hasznos. Eközben kibővült módszerünk a fejlesztőpedagógiai módszerek tárházával.

Az Alapozó fejlesztés vagy terápia a beszéd és mozgásproblémás gyerekeken, valamint az olvasásproblémásokon és az írás alaki részével küzdőkön segít elsősorban, 5-16 éves korig”…

…

Az elemi mozgásminták gyakorlása rendkívül fontos szerepet kap a későbbi tanulási képességek meglétében.

Mik is ezek(?), amiket, ha ki is maradtak fontos gyakoroltatnunk ( helyzetbe hoznunk: pl. kiránduláskor, játékos kúszás, mászás

Nem minden esetben van szükség terápiára, az irányított mozgásfejlesztő foglalkozások visszavezetik a gyermeket a kimaradt vagy elakadt mozgásformához és újra gyakoroltatják azt.

Nagymozgások: humánspecifikus elemi mozgásminták

• fejemelések
• úszás
• kúszás
• mászás
• fókamászás
• gurulás
• felülések
• járás és változatai
• állatutánzó ügetések

Napjainkban egyre több az olyan gyermek, akinél a beszéd- vagy a mozgásfejlődés nem indult be időben, olvasási, írási zavarral vagy egyéb készséghiányos tünettel küszködik, magatartásbeli problémái adódnak, esetleg figyelemzavar és hiperaktivitás okoz a tanulásban nehézséget. Ha egy gyermek nem tud megtanulni olvasni, érdemes megvizsgálni, hogy mozgásfejlődésében nincs-e elmaradottsága.

Az Alapozó Terápia, amely különféle mozgások gyakorlásán alapszik, Magyarországon már több éve elismert módszer. A terápia az amerikai Carl Henry Delacato és Temple Fay által kidolgozott mozgásterápiára épül, amelynek alapja a humán specifikus mozgásfejlődési sor. Katona Ferenc professzor ezt továbbfejlesztve kimondja, hogy az emberi, anyanyelvi kommunikáció kifejlődése csak akkor lesz problémátlan, ha a gyermek gond nélkül végigmegy a kizárólagosan emberi mozgás-, érzékszervi fejlődési soron: helyzetváltoztatás-kúszás, felegyenesedés-mászás és helyváltoztatás-járás. Ha a problémás gyermekeknél még egyszer beindítjuk az idegrendszer érési folyamatát, akkor mozgás-beszéd-olvasás-írásbeli hiányosságaik kifejezetten javulnak és eredményesebb fejlettségi állapot érhető el.

A terápia mozgásos-érzékszervi típusú, idegrendszert fejlesztő mozgásterápia, mely fejleszti a mozgáskoordinációt, az anyanyelvi készséget és az olvasás technikai készségét. A terápia fejleszti a koncentrációt, a monotonitás tűrését, a kitartást, valamint az izomtónust és a testtartást.

Az alkalmankénti 60 perces foglalkozás egyre érettebbé, kitartóbbá teszi a gyermek figyelmét, feladatmegoldását. A nagymozgástól a finommozgásig, a mondókától az énekig, a könnyű feladattól az egyre nehezebb, egyre több részterületet bekapcsoló mozgássorig, változatos feladatokat végeznek a gyermekek. Ezek a feladatok az iskolaérettség alapjai.

A terápia heti 2 alkalommal ajánlott.

Az alapozó terápia a csecsemőkori mozgásmintákból kiindulva fejleszti a nagymozgásokat, a rugalmasságot és az egyensúlyt. Mindehhez társul a tér, idő, emlékezet, beszédészlelés, jobb-bal irányok ismerete, testismeret, ritmus, stb. fejlesztése.

A terápia leírása:

Az alapozó terápia egy komplex, mozgásfejlesztésen alapuló idegrendszer fejlesztő terápia, melynek során a gyermekeknél újraindítjuk az emberi fejlődéstani mozgássorozatot, mintegy még egyszer “belökve” az agy fejlődésbeli lehetőségét és a gyereket a terápia során igen magas fokú mozgásügyességig juttatjuk el.

Ezzel a mozgásfejlesztési gyakorlatsorral hatunk az emberi agyban a beszéd működéséért (olvasás, írás) felelős területekre is. A terápia során a mozgásalapot kiegészítjük fejlesztő pedagógiai módszerekkel (idő, tér, emlékezet, hallás- és beszédészlelés-fejlesztés, stb.) ezzel tesszük teljessé.

A terápia tehát egy fejlődéstani vonalat követ, a gyermeket attól a ponttól kell elkezdeni fejleszteni, ahol az élete során az a bizonyos negatív történés érte, melytől kezdve fejlődése eltért a normális vonaltól.